Herceghalom


HERCEGHALOM

www.herceghalom.hu


Budakeszi közel 14 ezer fős település, a Budai-hegyek lábánál a Lánchídtól 12 km-re terül el. Lakottságára utaló

Herceghalom3

Herceghalom Pest megye, Fejér és Komárom megyével határos szélén, az M1-es autópálya 26. kilométerénél lévő kijáró, és a Budapest-Győr vasútvonal mellett, a Zsámbéki- medence délkeleti szélén fekszik. A községet két vízfolyás öleli körül: a Békás-patak, mely keleten követi a faluhatárt és a Kígyós- patak, mely Háromrózsa felől észak-d    él irányban halad. A falu közepén a Kígyós-patak paplaposi mellékága csörgedezik. Herceghalomra a múltban – és részben ma is – a nagyüzemi mezőgazdaság jellemző, ennek és a domborzati viszonyoknak megfelelően összefüggő szántóterületek övezik. Herceghalom kertvárosi jellegű beépítettsége, rendezett utcái, parkjai vonzó külsőt kölcsönöznek a falunak, míg gesztenye fasorai ritka élménnyel ajándékozzák meg az idelátogatót.

Herceghalom1A település területe: 733,9 ha, belterülete: 187,6 ha, lakosainak száma 2013. január 1. napján 2115 fő. Herceghalom területén és a környéken végzett régészeti ásatások alkalmával feltárt leletek azt bizonyítják, hogy már a bronzkorban éltek emberek a mai község területén. Több országleírásban Herceghalom elsősorban, mint jelentős mezőgazdasági terület kerül bemutatásra. A település mai területe az 1700-as évek közepétől a Sándor család tulajdona volt. 1877-ben gróf Sándor Móricz gazdaságát kiemelkedőnek minősítették és az ország legkorszerűbben vezetett gazdaságai közé sorolták. Sándor Móriczot hazánk egyik legnevezetesebb és legkitűnőbb lovasaként tartották számon, Ördöglovasként is emlegették. A gazdálkodás az 1900- as években is sikeresen folyt, aminek következtében Herceghalomban kápolna és iskola épült. Mindkét épület – átépítve ugyan – de a mai napig használatban van. A község kialakulása a II. Világháború után, az állami gazdaság megalakulásának és nHerceghalom4agyarányú fejlődésének köszönhető.

A kitűnően prosperáló mezőgazdasági tevékenységnek köszönhetően megindultak a lakásépítések, ahogy bővült az állami gazdaság tevékenysége, úgy nőtt a község lakossága is. A Biatorbágyhoz tartozó Herceghalomnak 1985- ben sikerült a tárHerceghalom2sközségi rangot megszerezni, majd a község 1990-ben önállósodott. Az önállósodást követően a lakosság lélekszáma dinamikusan növekedett és növekszik ma is. Meghatározó a betelepülési tendencia, a kiköltözők száma elhanyagolható. Az ezredforduló után épült ki a mai településközpont.

Elsőként a Kulturális Egyházi Központ épült fel, mely egyszerre ad helyet három felekezetnek, de teret ad a település kulturális eseményeinek is. 2009-ben felépült a községi könyvtár épülete is, mely mára közkedvelt közösségi térré vált. Az új Polgármesteri Hivatal épületét 2006-ban avatták fel. Az új településközpontban helyet kapott továbbá az orvosi rendelő, a fogászati rendelő, védőnői szolgálat, posta és a gyógyszertár is. Sor került az óvoda és az iskola épületének bővítésére és felújítására is. 2009-ben a település központjában felépült a négycsillagos Abacus hotel, mely meghatározó épületévé vált Herceghalomnak. A településen megvalósult fejlesztések, beruházások következtében megnőtt a település idegenforgalmi és kereskedelmi szerepe is.

Csizmadia Zsuzsanna
polgármester