Páty


PÁTY

www.paty.hu


Budakeszi közel 14 ezer fős település, a Budai-hegyek lábánál a Lánchídtól 12 km-re terül el. Lakottságára utaló

paty5Páty, több mint 7200 lakosú község, a fővárostól mindössze 20 kilométerre. A település ősidők óta lakott hely. „Paagh” alakban, IV. (Kun) László király, 1286. május 12- én kelt adománylevele említi először. Ez a község „születésnapja”. A Mézes-völgyön át a Zsámbéki-medencébe vezető bejáratra találóan illik a „pátyi kapu” elnevezés. Páty újkori fejlődése a mai református templom körül alakult ki. A faluban évszázadokon át meghatározó volt a földművelés, a déli fekvésű domboldalaira telepített szőlőből minőségi bort készítettek, ami Pátyi vörös néven lett ismertté. Ekkor alakult ki a Pincehegy, a 300 pincés pincesoron a legrégebbi évszám 1805-ből való. A pincehegy központi részén lévő nagypince a Telki Apátság dézsmapincéjeként épült a 19. század 20-as éveiben.

 

paty4A helyi borászok és a civilek, a Pátyi Pincenapok rendezvénysorozatával, közösen kívánják felhívni a figyelmet az országosan is egyedülálló Pincehegyre. A 20. század elejétől, majd a 90-es évektől nőtt jelentősen a település. Bővült az iskola, új óvoda és új katolikus templom is épült. Számos új üzlet, szolgáltatás nyitott, három lovarda is működik a falu területén. A református templom A reformáció hamar gyökeret eresztett a településen, egyháza már a 17. század elején fennállott. A régi katolikus templom helyére 1783- ban egyszerű, késő barokk templomot építettek föl.

 

 

paty2A torony 1802-ben, egy villámcsapás után kapott réz borítást. A legrégibb fölszerelési tárgya egy 1668-ban készült komáromi kehely, míg anyakönyve 1734-től ismert. A Splényi – Várady kastély Splényi Ignác huszár ezredes és felesége, a biai földbirtokos lánya, Szily Mária 1820- ban vettek birtokot Pátyon, és 1825 karácsonyára megépítették a kastélyt. Splényi Ignác 1840-ben meghalt, és a család, a szabadságharcban betöltött szerepe miatt, kegyvesztetté vált, el kellett adniuk a birtokot.A bécsi jellegű empír kastélyt, amelynek a szájhagyomány szerint 350 db 1848-as puskacsőből készült a kerítése, Várady József udvari tanácsnok vette meg, aki neves könyv-, érem- és műgyűjtő volt. A család 1944 őszén azonban elhagyta az országot. 1945 után a különböző szervezetek más-más célra használták a kastélyt, Páty Önkormányzata 2008- ban vásárolta meg, egyik szárnyában jelenleg a községi és iskolai könyvtár, valamint a Faluüzemeltetés működik.

paty3

A Közösségi Ház Az egykori provizori (tiszttartói) lakot 1820 körül emeltette Faber Sebestyén skót bencés apát. A szerzetesek azonban 1882-ben visszaköltöztek Bécsbe, és a telki apátság területe, mint vallási és közalapítványi birtok élt tovább, a gazdaságot a mindenkori tiszttartó irányította. A kúriát 1945-ig a M. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóinak a gyakorlati képzését vezető intézők lakták.

 

 

 

paty1

A pátyiak ezért „uradalomnak” hívták, 1945 után volt pártház, gondnoki lakás, rendőrlakás, KISZ-klub. Az 1980-as évek végén a Petőfi Mg. Tsz tulajdona lett és kollégiumként működött 1993-ig, amikor Páty Önkormányzata közösségi célra megvásárolta. 1994 óta a Páty Faluközösségért Alapítvány kezelésében a Helytörténeti Gyűjteménynek és különböző kulturális eseményeknek ad otthont, pincéjében 2011 óta a Pátyi Borkultúra Egyesület szervez programokat.

 

 

 

 

paty-polg

Székely László

polgármester